Mi az? 14-15 mm hosszú, 0,08 g súlyt nyom, nyári időszakban testvéreivel 50-70 ezren élnek együtt, fáradhatatlanul dolgozik az igencsak rövidke (4-8 hétig tartó) élete során? Apis Mellifera, azaz a mézelő méh.

Az első magyar Méhek napja 1994-hez kötődik. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesülete kezdeményezésére április utolsó napját jelölték meg a Méhek napjának 1994-ben, ezzel is felhívva a figyelmet a méhek fontosságára, a mézfogyasztás jelentőségére. A dátum kitűzése összhangban van a méhcsaládok szezonra kész állapotával, vagyis ekkorra már a természet készen áll arra, hogy méhek milliói végezzék a mezőgazdaság számára oly nélkülözhetetlen beporzást, gyűjtsék a nektárt, amiből aztán a csodás mézet készítenek. Az első Méhek napja óta eltelt mintegy 26 év alatt világszerte megcsappant a méhcsaládok száma, a csökkenés számos oknak köszönhető. 

Ha kevésbé tudatosak lennénk, csupán megvonnánk a vállunkat a sokak számára félelmetes fullánkosok fogyatkozása kapcsán. Amúgy is kellemetlen gyerekkori élmények jutnak eszünkbe, amikor nyáron a strandon, Balaton parton, vagy vidéki nagyszülők kertjében váratlanul beleléptünk, véletlenül oda fogtuk őket valamihez és megszúrtak, vagy csak megkergettek bennünket stb... A méhek helyzete sokkal fontosabb annál, hogy negatív emlékek csokrából rángassuk elő őket. Bolygónk fennmaradása a tét. 

Világszerte megcsappant a méhállomány, mely egyrészt az urbanizációnak köszönhető, hiszen szűkül a méhek élettere, ezen kívül a mezőgazdaságban használt vegyszerek végeznek óriási pusztítást.  Ezek nem csak a házi méheket, hanem más vadon élő beporzást végző rovarok százmillióit érintik.

De mik veszélyeztetik a beporzó rovarok, többek között a méhek életét?

A legnagyobb pusztítást a vegyszerezés, intenzív gazdálkodás végzi. A mezőgazdasági termelés során számos esetben védik a növényeket a károsítótól, rovarirtók segítségével. Ezek nem célzottan hatnak, hanem általánosságban pusztítják a rovarokat, bármilyen rovar idegrendszerét megtámadják, a hasznos méhekét is.

A méhek nélkül nem lenne élelmiszer. A növényvilág 75 %-a ún. entomofil, vagyis rovarmegporzástól függő növénykultúra, így a termés mennyisége és minősége a méhek és rovarok tevékenységétől függ. Tudtad, hogy például az alma termésmennyisége, cukortartalma függ a beporzástól? Ehhez hasonlóan a napraforgó termésmennyisége és olajtartalma is nő a méh által végzett megporzás hatására.

Mit tehetünk MI a méhek és beporzók védelme érdekében? Amennyiben mezőgazdaság terén vagyunk érdekeltek, igyekezzünk olyan növényvédő szereket alkalmazni, melyek kímélik a rovarokat, hiszen ezek pusztítják tömegével a beporzókat, köztük a mézelő méheket. Másrészt, ha tehetjük (mert például vidéken élünk) ültessünk minél több virágos növényt, bokrokat, melyek természetes élőhelyet és élelemforrást biztosítanak a vadon élő beporzók (poszméh, dongó, karcsúméh) számára. Harmadrészt a méhek létjogosultságát leginkább a mézfogyasztásunkkal biztosítjuk, ha tehetjük ültessünk minél több gyümölcsfát. Vigyázzunk méheinkre, vigyázzunk a Bolygónkra.

Ha tetszett a poszt és szívesen olvasnál olyan érdekességeket a mézről és méhtermékekről, amikről a mézkedvelők keveset tudnak, gyere és iratkozz fel ide Kattintva! , melyet követően alkalmanként rövid érdekességeket küldök. Várlak itt!

Ha van Facebook profilod, klikkelj és kövesd be a Mézecske nevű oldalamat, ahol egyéb érdekességekkel találkozhatsz a jövőben.