A mai bejegyzésből megtudod, milyen módon „szüreteljük” a méhek által gondosan begyűjtött virágport, milyen élettani hatásai vannak és tulajdonképpen milyen összetevőkből áll. Na és mi az a virágporcsapda?

Míg a méz évezredek óta közkedvelt tápláléknak számít, addig a virágpor csupán az utóbbi évtizedek népszerű terméke. A mézet kezdetben lépestül fogyasztották, így a sejtekbe raktározott virágport öntudatlanul is ették. A mai kor embere is bevisz minimális virágport a szervezetébe magával a mézzel, mivel a mézelvételt követően a lépekből kipergetett mézbe óhatatlanul is kerül belőle a folyamat során. A virágpor a méhek felnövekvő nemzedékeinek tápláló étele, mely észrevétlen belopózott a mi életünkbe is, s tudatos fogyasztásával felturbózhatjuk immunrendszerünket és energia szintünket.

Az előző bejegyzésből megtudhattuk, milyen módon gyűjtik és raktározzák a méhek a virágport, azonban fontos szót ejtenünk arról is, hogyan kerül az asztalunkra az értékes tápanyag. Emberi erővel kivitelezhetetlen volna a virágpor gyűjtése, a lépek sejtjeiből sem lehet kiszedni úgy, hogy az megegyezzen a természetből vett állapotával, így egy kis cselhez szükséges folyamodni. Méheink virágporral megrakva repülnek haza és mielőtt még a sejtekbe raktározzák, az előtt szükséges levarázsolnunk a lábukról a kis göböket. Ebben egy virágporszedő névre hallgató eszköz, a virágporcsapda segít. A kaptár kijáróra (be-és kijárat) kerül felrögzítésre egy sok-sok lyukból álló ún. „rács”, amin a méhek átférnek ugyan, azonban a virágpor már nem, az aláhullik a rács alatti, szellős, méhek által hozzá nem férhető tároló dobozba. Nézd csak, mutatom:

Kép forrása:http://www.konigin-trade.com/

Infó a képhez: a zöld lyukacskákon szuszakolja át magát a méhecske a kaptár kijáróján befele igyekezve. Ő maga könnyen átfér rajta, azonban a lábán lévő virágpor lepottyan és a kék színű hézagos részen át belepottyan a gyűjtődobozba.

A méhésznek minden este be kell gyűjteni az értékes tápanyagot, azt meghatározott lyukméretű szitán átszitálja, hogy az apró szennyeződésektől megtisztítsa, illetve a virágport méret szerint elkülönítse. Ezt követően levegő keringetéses, álló, emeletes, tálcás virágpor szárítóba helyezi, ahol maximum 40 fokon szárítja. A víztartalom csökkentése az eltarthatóságot szolgálja, ugyanis friss állapotában pár nap alatt megromlana, bepenészednének a fáradtságos munka árán gyűjtött pollen göböcskék. 

Egy kis kulisszatitok: nem minden méhész foglalkozik virágpor gyűjtéssel, vannak, akik időszakosan erre is specializálódnak, vannak akik soha nem foglalkoznak ezzel. Erős, népes méhcsaládok alkalmasak arra, hogy elvétel céljára kijelöljük őket. Szüleim mázsa számra szedték a virágport sok évtizeddel ezelőtt. Édesapám visszaemlékezéseiből tudom, hogy jobb napokon 1-3 kilogrammot is gyűjtöttek a méhek, mely 250-300 méhcsaládos állomány esetén elképesztő napi munkát és szép „szüretet” jelentett. Főleg tavasszal, gyümölcsvirágzáskor/ rétek virágba borulásakor van lehetőség virágpor termelésre, amikor a méhcsalád fiasítások révén növekedésnek indul. Az utódok táplálásának ösztöne hajtja a méheket a gyűjtő körútra, ekkor lehet beiktatni a virágporszedős akciót.

Élettani hatásai

• baktériumölő
• segít az infarktus megelőzésében
• mérsékli az érelmeszesedést
• normalizálja az étvágyat, fokozza a szervezet fehérje építő képességét
• hasznos a legyengült szervezetnek, idős testnek és a fejlődő szervezetnek
• javítja a vérképet
• szabályozza a bélműködést, kiegyensúlyozza az anyagcserét
• elősegíti a vörösvérsejtek képződését, ezért a vérszegényeknek különösen ajánlott
• kiegyensúlyozottabbá tesz, oldja az idegfeszültséget, segít a fáradékonyság leküzdésében
• gátolja a gyulladások kialakulását
• erősíti a bőrt, a hajhullást is kezelhetjük vele
• májgyulladásban szenvedők felépülését gyorsítja
• magzatfejlődésre jótékonyan hat, a fejlődő gyermek majdani fogazata ellenállóbb lesz
• növeli a szervezet ellenálló képességét

Hogyan fogyaszd a virágport?

Önmagában semmiképp nem javaslom, hogy egy kanálnyit bevegyél egyszerre, mert száraz és fojtós érzést adhat. Ellenben bátran oldd fel langyos teában, keverd mézhez és csodás csemegévé teszed, ha nincs tej, laktóz allergiád, akkor joghurtba keverve is kellemes lesz. Személy szerint nagyon kedvelem a virágpor néha kissé fanyar ízét, így mézzel keverve fogyasztom ébredés után éhgyomorra, hogy minél hamarabb fel tudjon szívódni a sok hasznos tápanyag. 

Mennyit együnk belőle? Felnőttek legalább napi egy evőkanálnyi mennyiséggel turbózhatják a napot, idős, legyengült szervezet számára akár két evőkanálnyi is belefér. A család apróságai (gyermekek) számára egy teáskanállal tegyünk a teába/joghurtba/mézbe. A virágpor nagyobb mennyiségben való fogyasztásának nincs káros hatása, azonban a benne található szénhidrátok mennyisége fedezi az ajánlásokban szereplő alkalmankénti maximális mennyiséget. Alkalmanként 5 gramm cukornál nagyobb mennyiséget a cukorterhelés miatt nem javasolnak a szakemberek (még egészséges emberek számára sem). A WHO ajánlása napi maximum 25 gramm cukor! Lássuk, nagyságrendileg miből mennyi található a virágporban: fehérje kb.20%, aminosavak:40-60% és cukrok kb 30%. 

Ha egy kisebb méretű evőkanállal mérjük, az 8 grammot nyom, ha klasszikus/nagyobb evőkanállal porciózunk, kb. 16 gramm virágport tudunk kimérni. Nézzünk egy példát, magyarok vagyunk, nagy kanállal szeretjük az életet és abban mindent :-). 16 gramm 30%-a 4,8 g.cukor, ami máris kiadja az egy étkezés alkalmával ajánlott maximális 5 g.cukor mennyiségét. Ha ezt mézzel, joghurttal fogyasztod, akkor túl is lőttél a célon. Fontos, hogy tisztában legyél a cukorterheléssel.

Ha tehát a tavaszi fáradtságot szeretnénk leküzdeni, a pihentető alvás mellett kezdjük el a család minden tagjának adagolni a csodás virágport, hogy a természetből nyert eredeti, feldolgozatlan táplálék kiegészítővel támogassuk az immunrendszert.

Végezetül nézzük a virágpor összetételét (pár érdekességgel fűszerezve):

• fehérjék: minden olyan aminosav megtalálható benne, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Az, hogy mennyire fontos, kiderül az elnevezéséből.Tudtad, hogy egy svéd vegyész, Jöns Jakob Berzelius nevezte el a fehérjéket proteinnek 1838-ban? A protein név a görög eredetű πρωτεῖος = „elsődleges fontosságú” kifejezésből ered. 

• ásványi anyagok: mangán, nikkel, kálcium, kálium, nátrium, króm, szilícium, sok elemi vas, közepes mennyiségű cink, kobald 

• szénhidrátok: poli-, di-és monoszacharidok, cellulóz (Tudtad, hogy a cellulóz valójában a a Földön felelhető leggyakoribb szerves anyag?A növények vázát nagyrészt ez teszi ki.)
• zsírok: palmitinsavak (ez egy zsírsav, ami vízben oldhatatlan és a növényi olajok és állati zsírok fontos összetevője) 

• vitaminok: E, C, D, K, P,B, valamint az A vitamin elővitaminja, a Béta karotin. Azért elővitamin, mert a szervezetünk ebből állítja elő az A vitamint a májban, pont abban a mennyiségben, amennyiben szükség van rá. 

• enzimek: kataláz, katalóz, diasztáz, tejsav 

• viaszok: lipidek, gyanták 

• hormonok: élettevékenységet serkentő anyagok 

• antibiotikumok és víz

Ha még nem olvastad előző posztomat, akkor szörfözz tovább erre a bejegyzésre, ahonnan megtudhatod: miért fogyaszthatják allergiások is a virágport, hogyan gyűjtik, szállítják és tárolják a méhek a virágport, illetve mire használják a méhcsalád tagjai?

Gyere, klikkelj és kövesd be a Mézecske nevű Facebook oldalamat, hogy azonnal értesülj az újabb posztokról.