A mai bejegyzésben egy rendkívül izgalmas témáról lesz szó: mi lesz a méhekkel, miután elvesszük tőlük a mézet? Gyere, tarts velem néhány perc erejéig és gazdagodj a kulisszák mögötti információkkal. 

Időről időre érkezik hozzám kérdés a méhek tevékenységével kapcsolatban, melyekért nagyon hálás vagyok Nektek, drága olvasóim. Így volt ez legutóbb is a méhtermékek sorozat méhkenyérrel foglalkozó cikkénél is. MA a hozzám intézett kérdések egyikére adom meg a választ.

A romantikus méz szüret

Az egyik kérdés, melyet kedves olvasóm, Ági intézett hozzám, a következő volt:

Ha elvesszük a méhektől mindazt, amit a maguk védelmére és táplálására készítenek nagy szorgalommal és rengeteg munkával, akkor nekik mi marad? / Sz. Ági /

Jogos a kérdés, hiszen azt hihetnénk, hogy a saját maguk számára gondosan elraktározott élelem elvételével egy újabb megoldandó helyzet elé állunk és hiány lép fel a méhcsalád élelmiszer ellátottságában. Ahhoz, hogy teljeskörű választ adjak, picit el kell távolodjak Magyarországtól.

Éghajlat

Hazánk a Kárpát-medencében helyezkedik el, rendkívül változatos domborzati viszonyok között. A medence éghajlatát főként az határozza meg, hogy három európai éghajlati terület ütközési területén található, ez a:  mediterrán, óceáni és kontinentális éghajlat. Ebből kifolyólag Magyarország éghajlatára mindegyik hatással van, a végeredményt mérsékelt kontinentálisnak nevezzük. Ennek jellemzői, hogy az éghajlatunk igen változékony, nagy hőmérséklet különbségeket tapasztalhatunk, a négy évszak elkülönül egymástól (a globális felmelegedés sajnos ebbe már beleszólt). Miért is hoztam ide ezt az információt? Az évszakok ilyen formán való elkülönülése a vegetációra, a mézelő növényekre is hatással van. 

Virágzási idők közti időszak

Az egyik érdekesség, hogy jól elkülönülnek az egyes virágzások, melyek során nektárt gyűjtenek a méhek, így adott a fajtajelleg megtartása, másrészt az egyes nektárt adó növények virágzása közti idő viszonylag kevés, melyet át kell hidalniuk mézkészlettel. A méhecskék ösztönösen gyűjtögetnek, mindaddig szorgoskodnak, míg a rendelkezésükre álló helyet mind fel nem töltik mézkészlettel. Nem mérlegelnek a mennyiségeknél, így jóval többet raktároznak, mint amennyire szükségük van. Ennek köszönhetően a méhészek mindegyik virágzás, mézelést követően azt a felesleget veszik el a méhektől, amelyre nem lesz szükségük a következő növény mézeléséig.

Hazánkban számos egymást követő nektáradó van, a teljesség igénye nélkül sorolom a jelentősebbeket:

• a mezei, erdőszéli bokrok tavasszal, szorosan utána a gyümölcsfák 
• a repce, majd
• az akác
• hárs
• napraforgó
• őszi virágok

Nagy mézkészletre télire van szükség, így jellemző, hogy nyár végén, ősszel minimális mézet vesz el a méhész a méhcsaládoktól, hogy gazdagon teleljék át a téli időszakot kora tavaszig, amikor a természet megnyitja csodás nektár virágait. És miért is adtam azt a címet ennek a szekciónak, hogy "A romantikus méz szüret" ?

A méz kinyerése a kaptárból, azaz a pergetés az egyik lecsodálatosabb ünnep a méhész életében, hiszen azon a napon válik kézzelfoghatóvá a természet egyik legcsodálatosabb produktuma, eredménye: a méz. Egy rendkívül bonyolult természeti folyamat végén, a természet és a rendkívül intelligens teremtmények, a méhek összhangjából születik meg a természet legnagyobb kincse, a folyékony, csodaszép méz. A mézben benne van a téli hótakaró, a tavaszi áztató eső, a nap sugarai, a föld tápanyagai, a nappalok és éjszakák, a napfény és Bolygónk szívének lüktetése. Egy csepp természet. Ezt jelenti számomra a méz. 

Ha most találkozol először az írásommal, had invitáljalak meg egy érdekes utazásra a méhek és méhészeti termékek világába. Kattints ide és iratkozz fel a szuper érdekes infósorozatra. Ha szereted a mézeket, imádni fogod ezeket az érdekességeket. Találkozunk a sorozat egyes cikkeiben.