Mindent a mézről

4 ok, ami miatt idén kevés akácmézre számítunk

Szakmázzunk emberi nyelven (zene kedvelőknek 4 tételben)

2020. május 09. - Márta Egerszegi

Átlagos gondolkodás a csípős, hideg tavaszi reggeleken: megvonjuk a vállunkat, "hm, ma is elkel a kabát". A méhész, vagy méhész családból származók (sűrűn mutatok magamra) gondolkodása ugyanezeken a reggeleken:"Istenem, vajon mi lesz idén az akácterméssel?"

Összefoglalom, milyen "apróságokon" múlik, hogy lesz-e akácméz az idén vagy sem. Szakmázzunk emberi nyelven:

(zenei aláfestés: Vivaldi:Tavasz) Az enyhe tél kedvezett a méhcsaládok fejlődésének. Mit értünk ez alatt? A téliesített, számos hőszigetelő takaróval védett méhcsaládokban a kemény mínuszok miatt nem kellett aggódni, az általános állomány csökkenés elhanyagolható volt. A korai tavasz kedvezett a szaporulat gyarapodásának, a virágok megfelelő mennyiségű virágport adtak ahhoz, hogy népes utánpótlás sereg fejlődjön ki, akik a tavaszi nektárból jócskán betakaríthatnak. Az enyhe tél hátránya: a hótakaró hiánya miatt a fák nedvkeringése hamar megindul, így egy kisebb fagy is óriási kárt tud okozni. Ezen felül, az olvadó hómennyiség hiánya befolyással van a növények, fák tavaszi nedvesség ellátására is, ami egy csapadékszegény tavaszi indulásnál a fák fejlődésére, virágzásra és nektár termelésre is hatással van.

Bár a mai témám az akácméz termés, engedjetek meg egy megjegyzést: idén nagyon száraz tavaszunk volt, ami a tavaszi repce virágzásnál a nektár termelés csökkenéséhez vezetett (a repce az akác előtt virágzik), a termés ötödére számítunk a méhészek előzetes becslése alapján.

Vissza az akáchoz (zenei aláfestés: Bach: Violin Concertos): idén, az enyhe tavasszal minden hamarabb megtörtént, márciusban a fák jó részének rügyei kipattantak, a természet élénken ébredezett, nem csak pompás fűtakaró sarjadt, de hamar leveleztek a bokrok, fák, egyre melegebb nappalok jöttek, a hőmérséklet országszerte 15-18 fokig felszökött.

Beköszöntött az április (zenei aláfestés: Vivaldi Nyár, III. tétel), nem ritkán 20-23 fokkal. Ez után, az első héten nem voltak ritkák az éjszakai fagyok, -10 fokkal, mely végigsöpört az országon. Baranya, Somogy, Szabolcs, Tolna, nem kímélte a méhlegelőket. Miután a rügyek növekedésnek indulnak a talajmenti fagyok is végzetesek. Az ország egyes területein 70-90%-os a fagykár.

(zenei aláfestés: Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia) A fagyott akác is képes virágzásra. Sokszor gondolkodhat úgy a gyanútlan mézkedvelő (látva a szép, fehér akác virágot): mégsem olyan nagy a baj, van elég virág. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a fagyott virág vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális nektárt képes adni. A méhészeti ágazat -hasonlóan a mezőgazdasághoz- nagyon erősen ki van téve az időjárásnak. Az évek túlnyomó részében van több kevesebb fagy, tehát a méhészek életében állandó vendég a méztermés miatti aggodalom, félelem. 

Összegzésként. Pompás, hófehér akácfürtök, mennyei virágillat, mégsem biztos, hogy ad nektárt. Ez a négy ok biztosan befolyásolja, hogy lesz-e akácméz termés, ha igen mennyi:

  1. Méhcsaládok népessége, tavaszi fejlődése
  2. Tavaszi csapadékmennyiség (hótakaró utáni olvadék, esővíz)
  3. Rügyfakadás utáni fagyok
  4. Virágzás ideje alatti időjárás

Ha az első három ponttal nincs gond, akkor a nehezén túl vagyunk, de még mindig ott van az a 2 hét, ami alatt a nektártermelés folyik. Ha virágzás alatt esős az idő, a méhek nem gyűjtenek, a nektárt kimossa az eső. Ha nem esik, ragyogó az idő, akkor a szél bír befolyással. Édesapám megfigyelése 99%-ban beváltotta a tapasztaltakat: északi irányú széljárásnál nem mézelnek a növények. Rendkívül összetett. Ugye?

Az idei év teljesen más lesz, mint a többi, mutatom: 

  • Méhcsaládok népessége, tavaszi fejlődése: EZ JÓ
  • Tavaszi csapadékmennyiség (hótakaró utáni olvadék, esővíz): EZ NEM VOLT
  • Rügyfakadás utáni fagyok: SAJNOS ELFAGYOTT
  • Virágzás ideje alatti időjárás: KÉRDÉSES!

De vajon tartogat akácmézet az idei esztendő? Hamarosan kiderül.

 

Van még pár perced? Volna kedved egy  kérdőív kitöltéséhez?

fejembe vettem, hogy elkészítek egy egész országra kiterjedő Méz tesztet, de ez Nélküled aligha sikerülhet. Arról, hogy mi ezzel a célom és mit ajánlok fel érte cserében, itt írok: kattints a kérdőív megkezdéséhez.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mindentamezrol.blog.hu/api/trackback/id/tr1015671742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Boar. 2020.05.10. 13:22:11

Az, hogy a repce a szokásos termés ötödét adja, süket duma, a megszokott méhésznyávogás része.
Arról nem is beszélve, hogy a repce termőterülete évről évre nő.

gabroca 2020.05.10. 13:44:50

Ha arra gondolok, egy nagy üveg méz ára kb 2 doboz cigi, amiben még dohány sincs szinte, akkor lehidalok a mai árrendszeren...

józanul 2020.05.10. 15:24:41

Én nem vagyok méh- és mézszakértő, de sajnos kikövetkeztettem, hogy az idén baj lesz a mézzel, hiszen szinte alig látni virágzó akácfát. Errefelé is erős fagyok voltak április elején, úgyhogy valószínűsítettem, hogy ez tette tönkre a méhcsemegét.

Márta Egerszegi 2020.05.10. 21:25:08

@Boar.: szívesen veszem, ha megosztja velem/velünk, milyen szakmai tényekre alapozza ezt az állítását. Mutatom a jelen helyzetet:
A méhészeti ágazat rendkívül kitett az időjárásnak (ez nem csak a jelen helyzetre igaz, hanem ágazati sajátosság). A fenti cikkben felsoroltam, milyen tényezők hatnak a méztermésre. Egyet kiemelek: a csapadék elengedhetetlen a növények fejlődése és nektár képzése szempontjából. Az elmúlt egy hónap csapadékmennyisége 5-25 mm volt hazánkban, ami nem kedvezett a szóban forgó repcének. Viszonyításként:2019-ben az éves csapadékmennyiség az Magyarországon (régiónként eltérő) 400-850 mm volt, ami havi átlagban 33-70 mm/hó. Az idei aszályos tavasz a mezőgazdaság egészét megviselte. (2019 április pedig majdnem 1000 mm-es égi áldást adott)
Szeretnék reagálni a repce termőterületi növekedésére: a repce vetésterülete 2018-ban rekordmagas volt, 2019-ben 38 ezer hektárra alacsonyabb volt és idén 2010-hez képest minimálisan növekedett. (www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/vet/vet1906.pdf).

A termőterület nagyságának változása NEM befolyásolja semmilyen formában a repce mézelését. Mézelésre ható tényezők: csapadék, talajminőség, talajszerkezet, mezőgazdasági tápanyag pótlás mértéke. Ezen kívül a termőterlület elhelyezkedése is fontos: a nagyforgalmú utak, autópályák mellé vetett táblákra nem vihet méhet a méhész, gondoljunk a kipufogó szennyezésre.
Köszönöm hozzászólását.

Márta Egerszegi 2020.05.10. 21:32:22

@józanul: kisebb fagykár (néhány fokos fagy) után még előfordul, hogy másodvirágzásból gyűjtögetnek, de az elhanyagolható mennyiségű nektár ad, általában méz elvételre nem alkalmas (a méhcsalád saját szükségletei elégíti ki minimálisan)

Márta Egerszegi 2020.05.10. 21:41:34

@gabroca: az árak jobbára a termékek iránti motivációhoz kapcsolódnak. Bizonyos szempontból a cigaretta és a méz is luxuscikknek számít, viszont az emberek motivációja teljesen más. A dohányipar visszaél az addiktív hatással és az áremelés a végtelenségig fog folytatódni, hiszen a fogyasztás ugyanúgy megmarad, maximum eltolódik az olcsóbb, félkész (töltős) termék irányába. Vagyis, ha valaki a rabja lesz, akkor bármilyen magasra is emelik az árát, biztosan megvásárolja a következő és következő dobozzal.
Ezzel szemben a nem szenvedélytermékek méz és bármi más cikk árát a kereslet befolyásolja (persze sok minden más mellett). Ha meg kell húzni a nadrágszíjat, biztos nem a dohánycikken spórolnak az emberek, így a dohányipar által diktált magas ár ellenére marad a kereslet, ezzel adva létjogosultságot a magas árnak. (bocs, hogy hosszú volt a gondolat)

Tesztelo.hu · http://www.tesztelo.hu 2020.05.11. 00:03:49

@Márta Egerszegi: A cigi árát nem a dohányipar emeli, hanem az állam évek óta az adó emelésével.

Kreitl István 2020.05.11. 00:54:33

így van, a cigi drága drog, nagyon drága az államnak, rövidtávon van belőle adó, hosszabb távon viszont rengeteg kiadás, és nem csak a gyógyszerek áráról van szó, Pl egy orvost kiképezni több tízmillió Huf mire diplomát szerez, és nagyon nem mindegy, hogy 50 évesen összeszed valamilyen daganatot, vagy 70 éves koráig tud dolgozni, és adót fizetni. szóval a cigi drága drog, be lesz tiltva idővel, de amíg az emberek 30-40%-a dohányzik, addig nincs értelme, mert az lesz, mint az Usaban az alkoholtilalommal, szóval Eus irányelv, hogy emelni kell a cigin lévő adó mértékét, folyamatosan emelni a csillagos egekig...

igazi hős 2020.05.11. 07:34:25

Nem baj, ha nem lesz (annyi) akácméz, legfeljebb elkezdenek az emberek rendes mézeket enni. Az akác a mézek trappista sajtja: vacak, de népszerű.

Márta Egerszegi 2020.05.11. 13:31:56

@Tesztelo.hu: hm, valóban, köszönöm a korrekciót. Ettől eltekintve a fogyasztói ár vs fogyasztás kérdésében változatlan a meglátásom. :-(

Márta Egerszegi 2020.05.11. 13:34:39

@Kreitl István: érdekes perspektíva.
Vajon van bármilyen relevanciája a betiltásnak, amikor óriási biznisz és a Föld lakosságának majdnem fele fogyasztja?

Márta Egerszegi 2020.05.11. 13:41:09

@igazi hős: a méhészek szempontjából sajnos baj, ha nem lesz akácméz, mert ez az egyik fő bevételi forrás. Melyik fajta a kedvenc mézed?

Kreitl István 2020.05.12. 10:57:35

@Márta Egerszegi: pont ez a lényeg, hogy amíg ennyien dohányoznak, nem tudod betiltani, sőt, a magyar vagy a görög dohánytermesztést milliókkal támogatja az Eu, miközben az előálított dohány komoly része Eu-n bellül eladhatatlan. a régi dohányosok megveszik ugyan, de ha propagandával/áremeléssel lebeszéled a fiatalokat erről a drogról, akkor idővel betiltható lesz. azért nem gondolom, hogy ez 20-30 éves távlat :) egyébként minden kultúrának megvan a maga drogja, Európában az alkohol, ez ugye a Közel Keletre már korántsem érvényes, van ahol a hasis,máshol a kokain tradicionálisnak, esetleg a katlevél. de a cigire konkrétan visszatérve, rengeteg számítás van rá, hogy hiába jön be adóból akármennyi, hosszútávon sokkal többe kerül, gégeráknak pl a 90%-a dohányosokkal történik, milliókba van a kezelés, de elég jó eséllyel meggyógyul, ami egy 50 éves embernél valószinűleg 15 év rokkantnyugdíjat jelent, ami cigi nélkül ugyanennyi év adófizetést is jelenthetne, kicsit persze leegyszerűsítése a dolgoknak, de az alapelv az ez.

Márta Egerszegi 2020.05.12. 22:26:59

@Kreitl István: köszi szépen a gondolatmenetet. Huh, nem kis probléma mindez, rendkívül komplex, a megoldása depláne.

Boar. 2020.05.13. 14:37:57

@Márta Egerszegi: Megkérdeztem pár méhész cimborát. Semmiféle mennyiségi problémáról nem számoltak be a repcénél. Zala, Somogy és Győr-Sopron megye.
A mézelés az nem olyan egyszerű, hogy megnézzük a statisztikát aztán majd sírunk, hogy nincs csapadék, nem lesz méz sem. A légköri aszály befolyásolja a nektárképzést az viszont csak a kritikus napok vízháztartásán múlik, nem az addigi éves mennyiségen.
A repce termőterülete a kétezres évekhez képest megduplázódott, az, hogy éves szinten van tíz százalék mozgás, nem jelent a nagyságrendben semmit. Ez így is marad, ha a jelenlegi támogatási rendszer nem változik. Igaz, hogy a termőterület nagysága nem befolyásolja a mézelő képességet de az nyilván nem mindegy, hogy a bogárnak mennyit kell repülni amíg jó helyet talál. Márpedig most kevesebbet kell keresgélni neki.
Szóval ez a húsz százalékos hozam ez a szokásos méhészhiszti része. Egy-azóta már mással foglalkozó-méhész barátom mondta anno, hogy ha lesz egy olyan év, amikor a méhészek nem sírnak, akkor vége a világnak. És ez igaz. Minden évben a nyávogás megy, hol az eső, hol a fagy, hol a csávázószerek, hol a szél, hol a mézhamisítók...aztán közben meg szépen gyarapodnak, adómentesen persze mert a szezon csak annyit hozott, hogy épp a bogaraknak volt elég...
Az átlagpolgárnak meg tele lesz a hócipője azzal, hogy lassan nem lehet normálisan csávázott vetőmagot kapni, kénytelen az ember a sokkal rosszabb talajfertőtlenítőkhöz nyúlni vagy bevállalja a nagy terméskiesést. De a lényeg az, hogy mindig találni néhány méhészt akik a greenpeacenek kurválkodnak és verik a tamtamot a vegyszerek miatt.
Húsz éve, amikor sokkal kevesebb méhész volt és sokkal durvább(és hatékonyabb) vegyszerek, nem emlékszem, hogy ekkora hisztériát csaptak volna. Manapság meg annyi a méhész mint a szemét, fegyelmezetlenek, képzetlenek, csak a haszonszerzés motiválja őket és be nem vallanák ha elb.sznak valamit, egyből indul a bűnbak keresés.

Boar. 2020.05.13. 14:42:50

@Kreitl István: Elég érdekes megközelítés az, ahol az ember mint adófizetésre kötelezett tárgy van jelen, indivídumként is ez kell vezérfonal legyen az életében...
Azt is kellene vizsgálni, mi rövidíti le jobban az emberek életét, a dohányzás vagy a stressz, aminek oldására többek közt a nikotint használják.
Mert az ember nem gép aminek az feladata, hogy adót termeljen.

Márta Egerszegi 2020.05.14. 13:01:49

@Boar.: természetesen tiszteletben tartom az ön véleményét, nem célom meggyőzni senkit semmiről. Ahány ember, annyi vélemény, mint ahogy a mezőgazdaságban dolgozók, érdekeltek is folyton sírnak, úgy nevezhetjük az előzetes várakozásokat is annak.
Sajnos a vegyszerhasználat miatt évről évre egyre több méh hullik el, nem egyszer a népesség fele odavész a tavaszi időszakban. A jelenség nem Magyarország specifikus, világszinten ismert jelenség.
Azzal kapcsolatban, hogy 20 évvel ezelőtt milyen mértékben volt jelen a vegyszereknek tulajdonított méhpusztulás, nem tudom (nem is tartom megfelelő, hiteles képnek, hogy egy két ember homályos emlékeit kutatva tegyek fel kérdéseket), az tény, hogy napjainkban az internet adta információ áramlás, mint lehetőség árnyaltabb képet ad minden ágazatról és azok problémáiról.

Abban egyetértek, hogy nagyon sokan méhészkedésbe kezdtek a haszon reményében, azonban akik híján vannak a szakmai információknak, azok nem is képesek felkészíteni a méhcsaládokat a megfelelő mennyiségű hordásara, így előbb utóbb felhagynak a tevékenységgel. Sajnos ezek a kocaméhészek sokszor jelentik a méhbetegségek gócpontját, óriási károkat, méhpusztulásokat okozva más,méhészeknek.

Kreitl István 2020.05.15. 09:30:48

@Boar.: hát, hogy az ember milyen filozófiát követ, meg mit gondol magáról, a világról, az egy dolog. Az állam viszont társadalmi feladatokat hajt végre, most az aktuális politikát hagyjuk szerintem, hogy mennyire sikeresen, de feladatot hajt végre, az erre a célra beszedett adóból. Ennyi. Sokszor felmerül dohányzók részéről, hogy ők mennyi pénzt fizetnek be a dohányon lévő extra adóval, szóval senki ne piszkálja őket emiatt, mindenkinek joga van saját magát megölni, ha ezt szeretné. Pont emiatt elég jól körbe lett járva a téma, ha a hosszabbtávú hatásait számoljuk, akkor mínuszos az egyenleg, magyarul a nemdohányzók adójából költenek arra is, hogy a dohányosokat gyógykezeljék az életük utolsó pár évében. Egyértelműen nagyon negatív az egyenleg, és ha az állam ezen javítani szeretne, akkor oktatással, adóemeléssel, korlátozásokkal el kell érnie, hogy minél kevesebben dohányozzanak. Ez zajlik nemcsak nálunk, Európában mindenhol, jópár éve. Én komolyabban egyébként sosem dohányoztam, de örülök neki, hogy egy étteremben, boltban, irodában nem dohányozhatnak. kimondottan örülök neki. Racionális értelmes emberek mondták azt, az asztal túlsó oldalán, hogy figyelnek rám, mert nem felém fújják a füstöt, persze, az uszodában meg van belepisilős oldal, meg pisimentes :) de az emberek véleményem (az enyém is) csak filozófia. A Pénzügyminisztérium viszont számokkal dolgozik, kár keverni a kettőt... ui, vicces önideológia, ez a stressz miatt dohányzás dolog :D nem mondom, hogy még nem hallottam, de az egyik legviccesebb önigazolás.

Boar. 2020.05.15. 09:51:31

@Kreitl István: Amiről ön nem hallott, az nem is létezik...szánalmas...
A stressz sokkal nagyobb rizikófaktor a mai, modern társadalomban mint a dohányzás. Az ember nem gép és az életét nem lehet számokkal leírni, bárhogy is számolnak a pénzügyminisztériumban.
Természetesen mint bármire, a dohányzás káros hatására is rá lehet húzni egy statisztikát mely szerint többe kerül egy dohányos gyógykezelése a társadalomnak mint amennyi adót befizet. Aztán ugyanekkora munkával az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani.
Van két alapvető probléma amiről mélyen hallgatnak. Az egyik az, hogy az a dohányos, akinek nem alakul ki a dohányzással kapcsolatos betegsége, nem kerül bele a statisztikába. Rendben, erre lehet válasz, hogy nem számít, az általa vásárolt dohánytermékek adója kimutatható. Viszont ott a probléma a másik oldalon, a betegeknél ha légzőszervi betegség van és dohányos az illető, automatikusan a dohányzás statisztikáját rontja függetlenül attól, hogy mondjuk trafikos volt a körúton a páciens vagy egy műtrágyakeverő telepen dolgozott. Így persze rá lehet húzni a dohányzás ártalmaira mindent.
Nem olyan egyszerű ezt kiszámolni, épp ezért tudja mindkét oldal úgy csűrni-csavarni a számokat, hogy neki legyen igaza.
Amúgy meg, adófizetés. Ez csak az egyik kötelesség a társadalommal szemben. A másik az önreprodukció. Az én nyugdíjamat a gyermekem korosztályának kell kitermelni, függetlenül attól, mennyit adóztam életemben. Akkor ki a nagyobb közellenség, a dohányos, vagy a szingli? És ha már a dohányos, ha önnek van igaza és a dohányosok korán halnak, hát nem veszik fel a nyugdíjukat és a társadalom jól járt velük...
Van itt pár plusz tényező, ugye?

Kreitl István 2020.05.15. 14:27:21

@Boar.: vannak igen, és ennek az eredője negatív :) stressz nem kizárólag a dohányosokat érinti, a szingli lehet dohányos is, stb, szóval ez mind mind önigazolás. engem privátban egyébként nem zavar, ha valaki dohányzik egy várossal odébb, tényleg nem érdekel, mindenkinek magánügye, ameddig el tudom kerülni a közelebbi kapcsolatot vele, másrészt meg nyilván ha felveszek egy söfőrt olyan gépre amivel én is dolgozom néha, akkor több jelentkező esetén nem a dohányost veszem fel, mert nem lehet normálisan kitakarítani utánuk, beveszi a kárpit, beveszi a légkondi, tényleg zavaróak. esetleg mondhatom neki, hogy álljon meg 10 percenként 5 percre cigizni, de nem mondom, hanem nem veszem fel, és akkor ez rendben van. Győrben van egy kis privát csavarbolt, talán 15 nm az egész, az eladó/tulajdonos a mai napig bent dohányzik, én meg nem megyek oda vásárolni, mert annyival nem jobbak az árai, hogy elviseljem. A te nyugdíjadat egyébként nem a gyerekeidnek kell kitermelni, nem is fogják akármennyi gyereked van, nekem egyébként kettő, és melléje megtakarításom. Akinek meg se gyereke aki eltartja idős korában, se megtakarítása, az tengődik majd 40k Huffal havonta közös albérletben valakikkel, mert egy szobát sem tud fenttartani nem közös lakást, de ez teljesen rendben van így, némelyek a gyerekeikbe fektetnek milliókat, van aki vagyont gyűjt öregkorára amiből élni fog, más meg szingliként elutazza az aktuális keresetét, és vagy meghal időben, vagy nyomorogni fog, ez teljesen rendben van így, mert időben szóltak mindenkinek.Több mint 20 éve lehet tudni, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, és a magánnyugdíjakat is vagy 10 éve, hogy ellopták, aki 10-20 év múlva kerüli el a 60 évet, az nem hivatkozhat arra, hogy az állami nyugdíjból szeretne megélni. szóval ilyenek vannak, csak ezeknek semmi köze a dohányzáshoz. Egyébként nem azt állítottam, hogy az élete folyamán valaki nem termelhet plussz adóbevételt :) Annyit állítottam csupán, hogy (most a számok teljesen hasraütve) ha mondjuk 1000 dohányzó befizet 40 év alatt összesen 10 milliárd Hufot, 1000 nem dohányzó is 10 milliárdot(kevesebb jövedéki adót fizetnek, viszont tovább tudnak aktívan dolgozni, kevésbé betegesek, később mennek rokkantnyugdíjba/táppénzre, és mondjuk 10% (100) dohányosra kimondottan a dohányzás miatti megbetegedések miatt ki kell fizetni 2 milliárdot, akkor a dohányosok a dohányzás miatt életük folyamán 8 milliárd Huffal járultak hozzá az iskolák, rendőrség, tüzoltóság stb fenntartásához, a nem dohányzók meg 10 milliárddal, lényegében a nemdohányzók pénzzel támogatják a dohányosokat minden egyéb körülménytől függetlenül. emiatt lesz mínuszos az egyenleg, amin még az sem sokat javít, hogy a dohányzók öregségi nyudíjat kicsit kevesebbet kapnak, hiszen korábban is halnak meg. Mivel nagyon könnyű mostanában elkerülni őket, ezért tényleg nincs semmi problémám ma már a dohányosokkal, az ellenük irányuló leszoktató propaganda erejét viszont remekül mutatja, hogy így magadra veszed, és próbálod védeni a védhetetlent. Mintha folyton védekezésben lennél, és direkt keresed a lehetőséget, hogy igazoljad magad előtt, valójában ez számomra azt jelenti, hogy te billegsz a határon, jobb lenne letenni, csak hát függőség. kényelmesebb megmagyarázni. Bocs Márta, jól eltértünk a méhektől :)

Kreitl István 2020.05.15. 14:36:33

anno egyébként olyan biogóliatanárunk volt, hogy önkéntes alapon elvitt boncolásra, pedig nem egészségügyibe jártam. És ott egy 60 éves nő volt szépen előkészítve. Elég köztudomású, hogy a sertések szervezete nagyon hasonló az emberéhez, ha voltál már disznóölésen, láthattál közelről tüdőt, hogyan kellene kinézni. Az, hogy a tüdő fekete volt színre, az egy dolog, de a doki marokra fogta a szikét, a másik kézzel ütötte, és ahogyan ment befelé, szabályosan recsegett. Nem csontról beszélek, a tüdőről, szóval attól, hogy nem mindenki kap konkrétan tüdőrákot 25 év dohányzás után, durva illúzió arról ábrándozni, hogy az ott leülepedett kátránynak ártalmatlan, és jelentéktelen. az bizony ott van, és ott is marad a végéig...

Zabalint 2020.06.22. 13:47:45

@Boar.:
A statisztikák készítői nem hülyék, ahol lehet, éppen emiatt igyekeznek reprezentatív mintákon dolgozni. Egyébként eleve csak az torzítja a statisztikákat, ha körúton dolgozó trafikosok és a műtrágyakeverők közül az egyik között relevánsan több dohányos van. Ha viszonylag egyenletesen oszlik el az aránya a dohányosoknak a társadalomban, akkor ez nem probléma. A gyakorlatban nem az ilyen speciális munkahelyi ártalmak a fő torzítók, hanem az, hogy a szegényebbek között arányaiban több a dohányos, és több az egyéb ártalom is, mint a tehetősebbek körében.

Amit a stesszről írsz, az pedig azért nem stimmel szenvedélybetegségek esetében, mert függőknél csak relatív stesszoldó a függőség tárgya, ők akkor stresszelnek ceteris paribus annyit, mint egy nem függő, ha megkapják az adagjukat. Emiatt nem lehet szembeállítani a stresszel, legalábbis ha társadalmi szinten nézed, mert maga a leszokás, vagy egyszeri megvonás persze minden esetben stresszes.