Mik a beporzók? A méhek, ugye? Vagy ennél sokkal többről van szó? Manapság már a drónt is ide sorolhatjuk? Mai bejegyzésemben összefoglalom a legfontosabb infókat a beporzókról, szerepükről és a helyettesítésükre tett kísérletről.
Kedves nap a mai és talán kevesen tudjátok: március 10, a beporzók napja. Miért nevezünk ki bizonyos napokat bizonyos témák számára? A válasz egyszerű: egyre sürgetőbb a probléma, amire számos szervezet szeretné felhívni a figyelmet. Nem is adódhatott volna jobb alkalom a téma áttekintésére, mint a Beporzók napja, amit 2018-ban jelöltek ki március 10-re.
A mezőgazdasági növényeink 70%-a igényli az állati beporzást, amik nem fordulnának termőre, ha nem léteznének a beporzó rovarok. Gondoljunk csak a csodás gyümölcseinkre: alma, körte, cseresznye, mandula, a zöldségeink közül a tökfélékre stb…, ezek mind nem tudnának olyan minőségben, mennyiségben teremni, ha a méhek mellett az egyéb beporzó rovarok rövid időn belül megszűnnének létezni. Eltűnésük esetén csakhamar élelmezési gondok lennének, ami idővel ökológiai katasztrófához vezetne. A világ számos pontján, például Kínában, Szecsuán tartományban évek óta emberi munkaerővel pótolják a rovarok munkáját, ecsettel porozzák a gyümölcsfák egy részét, a hírek szerint egyes területeken már drónokkal végzik ugyanezt, mert hosszútávon költséghatékonyabbnak bizonyul az emberi munkánál. El tudsz képzelni egy olyan világot, ahol a kellemes lágy szellő és rovarok csodás összhatása helyett a drón ciripelő hangját figyelheted a tavaszi napfényben? Engem mélységes szomorúsággal tölt el már a lehetőség gondolata is.
Amikor beporzókról beszélünk, nem csak a háziméhre gondolunk, óriási szerepük van a vadméheknek. Szakemberek szerint a világon 200 ezer, Magyarországon 700 vadméh faj él, elképzelni is nehéz a sokféleségüket. Természetjáróként én is csak néhányat ismerek közülük. A magányos vadméhek közé tartoznak például a fadongók, a szabóméhek, karcsúméhek és a sokak által ismert, apró és nagyobb termetű poszméhek. Ne féljünk tőlük, a vad jelző nem a viselkedésüket tükrözi, csupán arra utal, hogy nem háziasított fajok, illetve a magányos jelző az életmódra vonatkozik, a háziméhekkel ellentétben nem többezres kolóniákban élnek. A vadméhek tehát óriási szerepet vállalnak a beporzásban, miközben a virágokat élelmezési céllal látogatják, porát és nektárját gyűjtik. Beporzók még a zengőlegyek és számos más légyfajta. Biztos vagyok abban, hogy te is láttál zengőlegyet, ők azok, akik iszonyú gyors szárnymozgással, szinte állnak a levegőben és ide oda cikázva változtatják helyüket. A nappali lepkék is poroznak, a virágok netárját a legmélyebb virágokból is képesek magukhoz venni pödörnyelvükkel, miközben a virágport testükkel viszik egyik helyről a másikra. Hiszed vagy sem, az éjszakai lepkék is szolgálatot tesznek a természetnek, néhány dohányféle vagy a parlagi ligetszépe esetén.
A mezőgazdasági vegyszerezés, a légszennyezés a két legkárosabb tényező, ami a beporzók életét veszélyezteti, emellett csökken a élettér, természetközeli élőhely.
Mit tehetünk a vadon élő beporzókért?
Elsősorban élni hagyjuk őket. Akik vidéken élnek és lehetőségük van növényeket és fákat, bokrokat nevelni, sokat tehetnek a rovarokért. Az egymást követő virágzású növényekkel táplálékforrást tudunk biztosítani számukra, emellett egyre nagyobb divat lett a rovarhotelek tartása. Természetbarátként számomra is erősen ajánlott lenne az ezzel való ismerkedés, mivel meglehetősen szkeptikus vagyok ezek hatékonyságát illetően. Ha lehetőségem lesz elhelyezni számukra ilyen kis életteret, mindenképp beszámolok a tapasztalatokról. Egy fontos dolgot viszont szeretnék kiemelni a sokszor méhhotelként emlegetett cuki kis élettér kapcsán: a gyűjtögető méhecske (háziméh) nem fog menedéket keresni benne. Számos helyen olvasom az intelmeket, hogy az eltévedt méhecske, aki éjszakára nem tud hova menni, majd szépen bevackolja magát. Mielőtt lámpácskát adnánk a méhecskének éjszakára, szeretném jelezni, hogy a méhek nagyon ritkán tévednek el, ha ez meg is történik, nem fognak megszállni pollinátor hotelekben. Ha az éjszaka a szabadban éri őket, mert nem volt idejük hazarepülni, vagy az időjárás közbeszólt, akkor meghúzzák magukat valahol és a következő nap sugaraitól átmelegedve folytatják útjukat az oltalmat jelentő kaptárig.
Ha még nem láttad a legolvasottabb posztomat, gyere és klikkelj. címe: Tudtad, hogy a méz vitaminokban szegény, de kiváló baktérium ölő?
Gyere, klikkelj és kövesd be a Mézecske nevű Facebook oldalamat, hogy azonnal értesülj az újabb posztokról.
FRISSÍTÉS:
a beporzó rovarok védelmére egy szuper külföldi minta, kattints ide és olvasd el.
