A méz sokáig az egyetlen édesség volt az emberiség számára.

Az ember és a méhek kapcsolata kőkorig nyúlik vissza.

 A méhek kifejlődése 21 nap alatt megy végbe. De milyen állomások vannak a fejlődésben?

Évente hangos a sajtó egy-egy mézhamisítási botránytól. Szinte már természetesnek vesszük ezeket a híreket, mindamellett „mindenki” elővigyázatos, nehogy hamis mézet vásároljon. Az egyik hírportál leközölt egy újabb statisztikai adatot, eszerint a méz 20%-a hamis az EU-ban. Egyre másra olvassuk a híreket, de vajon tudjuk, mit jelent a hamis méz?

Az, hogy milyen színű a méz, számos dolog függvénye. Először is: függ a méz fajtájától, tehát attól, hogy milyen virág nektárjából származik. 

Már tudjuk, hogy nem a darázs, hanem a méhecske gyűjti a méz helyett: a  nektárt, de van elképzelésünk arról, hogy egy kolóniában, nevezzük inkább családnak, hány méhecske él?

Gyakran hallani, hogy a leglelkesebb mézkedvelő is darazsakat emleget, amikor méz témában beszélget. Miért van ez? Sokszor gondolkodom, honnan jön? Képzettársítások által? Mert szúr a darázs is és a méh is? Ilyen könnyű lenne összekeverni? Szinonimaként használt megnevezések, azonban két különböző rovarról van szó.

Mindenki ismeri a mézet. Mindannyiunknak más íz, szín jelenik meg a méz szó hallatán. Tudjuk, hogy növényi eredetű és tudjuk, hogy valamilyen rovar gyűjti: méh. Vagy a darázs. Hm. Melyik is? Az egy és ugyanaz, ugye? Sokan hiszik azt, hogy virágporból készül és azt is, hogy a méhész (méhtartó szakember) állítja elő boszorkánykonyhában, fortyogó üstben, óriás kanállal kevergetve.

Nézzük meg mi a valóság! 

Sok információ nem jut el a mézet kedvelő emberekhez, ami még közelebb hozná hozzájuk a folyékony aranyat és megkönnyítené az eligazodást. Honnan származik a méz? Miből készül? Készül-e egyáltalán? Mitől függ a méz színe? Mi számít jó és mi kevésbé jó minőségű méznek? Mit értünk hamisítás alatt? Ezekre és számos egyéb kérdésre fogom megadni a választ blogomban.